Köz-gazdaság - Review of Economic Theory and Policy

Tartalom | Contents

2026-04-01T08:24:57+00:00

Pillantás a hídról

2026-04-01T08:26:57+00:00

Hungarian

Ez a cikk a magyar rendszerváltozást gazdasági oldalról és madártávlatból tekinti át. Alapkérdése az, hogy a tervezett és spontán folyamatok eredőjeként létrejött magyar modell miért nem felelt meg folyamatosan a társadalom elvárásainak. Bár alapvetően leíró jellegű marad, felveti azt a kérdést, hogy mi hiányzott a célul tűzött szociális piacgazdasághoz.

English

This article provides a bird’s-eye overview of the Hungarian economic transition from a macroeconomic and historical perspective. Its primary inquiry focuses on why the "Hungarian model"—emerging from the interplay of planned and spontaneous processes—consistently failed to meet societal expectations. While the study remains fundamentally descriptive in nature, it raises the critical question of what essential elements were lacking for the successful realization of the intended social market economy.

Kis- és középvállalatok, startupok és platformvállalatok – versenyképesség, innováció, hálózatosodás, nemzetköziesedés: Mit tudunk és mit lenne érdemes kutatni a magyar KKV-król?

2026-04-01T08:26:57+00:00

Hungarian

A tanulmány a magyarországi kis- és középvállalkozások (KKV), startupok és platformvállalatok helyzetét vizsgálja a gyorsan változó nemzetközi gazdasági környezetben. A kutatás aktualitását a hazai KKV-szektor évek óta tartó stagnálása adja, amely mind a hozzáadottérték-termelésben, mind a nemzetközi versenyképességben elmarad az uniós átlagtól és a regionális versenytársaktól. Míg a szektor foglalkoztatási szerepe jelentős (65,7%), exportrészaránya (12,8%) és beruházási aktivitása (26,2%) számottevő visszaesést mutat 2014-hez képest. A tanulmány több mint nyolcvan hazai és nemzetközi publikáció feldolgozásával átfogó képet nyújt az elmúlt évtized kutatási eredményeiről, érintve a digitalizáció, az innováció, a fenntarthatóság és a nemzetköziesedés területeit. A szakirodalmi áttekintés rávilágít, hogy a hazai KKV-k teljesítményét elsősorban belső képességek – stratégiai szemlélet, vezetői kompetenciák és szervezeti tanulás – határozzák meg, miközben a szektor belső heterogenitása miatt az egységes fejlesztéspolitikai eszközök hatékonysága korlátozott. A tanulmányt két részben közöljük.

English

The study examines the situation of small and medium-sized enterprises (SMEs), startups, and platform companies in Hungary in a rapidly changing international economic environment. The research is timely given the prolonged stagnation of the domestic SME sector, which lags behind the EU average and its regional competitors in terms of both value added and international competitiveness. While the sector plays a significant role in employment (65.7%), its share of exports (12.8%) and investment activity (26.2%) have declined significantly compared to 2014. The study provides a comprehensive overview of the research results of the past decade, covering the areas of digitalization, innovation, sustainability, and internationalization, based on the analysis of more than eighty domestic and international publications. The literature review highlights that the performance of domestic SMEs is primarily determined by internal capabilities—strategic thinking, leadership competencies, and organizational learning—while the effectiveness of uniform development policy tools is limited due to the internal heterogeneity of the sector. The paper has been published in two parts.

Hogyan segíthet az empirikus, kísérleti fejlődésgazdaságtan a globális szegénység felszámolásában?

2026-04-01T08:26:56+00:00

Hungarian

A globális szegénység felszámolása érdekében végzett kutatómunka eredményeképpen 2019-ben Abhijit Banerjee, Esther Duflo és Michael Kremer nyerték el a közgazdasági Nobel-díjat. A díj egyszerre volt a fejlődésgazdaságtan elismerése és visszaemelése a közgazdaságtudomány főáramába, valamint annak a mostanra széles körben elterjedtté vált kutatási módszernek, a randomizált kontrollált kísérleteknek a befogadása, amellyel lehetővé vált a szegénység természetének empirikus kutatása és megértése. A módszer kritikusai egyebek mellett azt hangsúlyozzák, hogy a fejlődés problémájának megértésében nemhogy nem mellőzhető a makroszintű perspektíva, de egyenesen szükségszerű, különösen ha a közgazdászszakma a közpolitika-formálás szintjén is értelmezhető ajánlásokat kíván megfogalmazni. Vajon a randomizált kontrollált kísérletekkel végzett kutatások valóban ignorálják a „nagyképet”, valóban ellehetetlenítik a globális szegénység felszámolása területén folytatott diskurzus közpolitikai célú formálását? Esther Duflonak a megszólalásai nem ezt bizonyítják, sőt ennek épp az ellenkezőjét mutatják. A kisközösségek szintjén végzett empirikus kutatási eredményeket igenis át lehet fordítani makroszintű cselekvési programmá, mindezt úgy, hogy a közgazdaságtan nyelvét nem beszélő tömegek is értsék azokat.

English

The 2019 Nobel Memorial Prize in Economic Sciences was awarded to Abhijit Banerjee, Esther Duflo, and Michael Kremer for their experimental approach to alleviating global poverty. This recognition simultaneously validated development economics, reintegrating it into the mainstream of economic science, and institutionalized the now-widespread methodology of Randomized Controlled Trials (RCTs), which has enabled the empirical investigation and understanding of the nature of poverty. Critics of this method emphasize, among other points, that a macro-level perspective is not only indispensable for understanding the challenges of development but is fundamentally necessary—especially if the economics profession seeks to formulate actionable recommendations at the level of public policy. Do research projects conducted through randomized controlled trials truly ignore the "big picture," and do they inherently obstruct the shaping of discourse for policy purposes in the field of global poverty alleviation? Esther Duflo’s public engagements and contributions suggest otherwise; in fact, they demonstrate the opposite. Empirical research findings obtained at the community level can indeed be translated into macro-level action programs, doing so in a manner that remains accessible even to those who do not speak the specialized language of economics.

Az államilag irányított iparfejlődés hatása az innovációs képességekre

2026-04-01T08:26:56+00:00

Hungarian

A cikk arra a kérdésre keres választ, hogy államilag irányított iparfejlődés révén lehetséges-e radikális innovációkat megvalósítani, vagyis addig nem létező termékeket és ágazatokat kifejleszteni. A kérdés megválaszolása érdekében a cikk először áttekinti az innováció szakirodalmát, ezek alapján megfogalmazásra kerülnek a hipotézisek, amelyek az Egyesült Államok, Korea, Tajvan és Kína félvezetőiparának tapasztalatai segítségével kerülnek illusztrálásra. A cikk végkövetkeztetése szerint az államilag irányított iparfejlődés a politikai és gazdasági szabadság hiánya, valamint a társadalmi bizalom alacsony szintje miatt nem ösztönzi a radikális innovációkat, ezért nem lehetséges meghaladni a technológia-importra épülő iparosítás szakaszát.

English

The article seeks to answer the question of whether state-led industrial development can facilitate radical innovations—namely, the creation of previously nonexistent products and industries. To address this question, the article first reviews the literature on innovation, which serves as the basis for formulating hypotheses. These hypotheses are then illustrated through the experiences of the semiconductor industries in the United States, Korea, Taiwan, and China. The article concludes that state-led industrial development does not promote radical innovations due to the lack of political and economic freedom, as well as low levels of social trust. As a result, it is not possible to move beyond the stage of industrialization based on technology imports.

Vezetés a várakozáselméletek tükrében: tanulságok és fejlődési utak

2026-04-01T08:26:56+00:00

Hungarian

A stratégiai döntéshozatal bizonytalan jövőbeli kimenetelekhez kapcsolódik, ezért a döntéshozók várakozásai kulcsszerepet játszanak a vállalati irányításban. A stratégiai döntések jellemzően hosszú távú célokat követnek és a szervezetek sikerét alapvetően befolyásolja, mennyire képesek előre látni és kezelni a jövőbeli piaci és makrogazdasági feltételeket. Az elmúlt évtizedek üzleti környezetét a globalizáció felgyorsulása, technológiai forradalmak, valamint pénzügyi és gazdasági válságok jellemezték. Ezek a folyamatok ráirányították a fókuszt arra, hogy a gazdasági várakozások milyen kritikus szerepet játszanak a stratégiai tervezésben és döntéshozatalban. Jelen tanulmány a releváns gazdasági elméleteket felsorakoztatva bemutatja, milyen szerepet tölthetnek be a várakozástípusok – statikus, egyszerű, extrapolatív, adaptív és racionális, valamint ezek kombinációi – a vezetői döntéshozatalban, különös tekintettel azok szubjektív természetére és hatásmechanizmusaira. A cikk a modell – valóság – várakozás viszonyrendszerre helyezi a hangsúlyt, a visszacsatolás és tanulás szerepére, valamint a döntési torzítások hatásaira is. Emellett a közgazdasági modellezés egyes várakozástípusai és a szakirodalomban fellelhető vezetési modellek közötti kapcsolatra mutatunk rá.

English

Strategic decision-making is inherently linked to uncertain future outcomes, which is why managerial expectations are so important for corporate governance. Long-term strategic goals require organisations to anticipate and respond effectively to future market and macroeconomic conditions. In recent decades, accelerated globalisation, technological disruption and recurring financial crises have emphasised the critical role of economic expectations in leadership and planning. This paper explores how different types of expectations — static, naïve, extrapolative, adaptive and rational, as well as combinations of these — inform strategic leadership decisions, paying particular attention to their subjective nature and mechanisms of influence. The expectation–model–reality relationship is emphasised, with a focus on feedback, learning, and cognitive biases. The paper also examines how economic expectation models align with leadership theories in management literature, offering insights into how leaders can navigate complexity through informed expectation frameworks.

Környezet, közgazdaságtan, kudarcok és képzés

2026-04-02T19:23:01+00:00

Hungarian

A környezeti vonatkozású tárgyak a felsőoktatásban egyre inkább előtérbe kerülnek számos belső és külső tényező összjátékaként. Ezek egyik elméleti alapja szükségszerűen a környezetgazdaságtan tudománya és a megegyező nevű tantárgy, melynek oktatása több évtizedes múltra tekint vissza a hazai egyetemeken. Ez a mára elsődleges jelentőségűvé előrelépett tudományterület azonban világszerte a neoklasszikus közgazdaságtanból való levezetettség miatt korlátozott magyarázóerővel rendelkezik, ami a fenntarthatósági átmenet akadályát képezi kutatás, képzés és környezetpolitikai elméleti alapok szempontjából. Éppen ezért ebben a tanulmányban először annak magyarázatára teszünk kísérletet, miért van kódolva a környezetpolitikai kudarc ebben a tartalomban, majd bemutatjuk azokat az irányokat, ahova fejlődnie kellene a környezetgazdaságtan kutatásnak és az ebből levezett képzési programok tartalmának, végül pedig javaslatot teszünk egy megújult tantárgyi struktúrára. Arra jutottunk, hogy a tudományterület és a kapcsolódó egyetemi tárgy tartalmát elsősorban a piaci és kormányzati kudarcok magyarázatával és elemzésével kell kiegészíteni.

English

Environmental subjects are increasingly coming to the fore in higher education as a result of a combination of internal and external factors. One of the theoretical foundations of these is necessarily the science of environmental economics and the subject of the same name, which has been taught for decades in Hungarian universities. However, this discipline, which has now advanced to the status of a primary discipline, has limited explanatory power worldwide due to its derivation from neoclassical economics, which is an obstacle to the sustainability transition in terms of research, training and the theoretical basis for environmental policy. Therefore, in this paper, we first attempt to explain why environmental policy failure is encoded in this content, then we present the directions in which environmental economics research and the content of the training programmes derived from it should develop, and finally we propose a renewed subject structure. We have found that the content of the subjects should be extended towards the interpretation and examination of the market and governmental failures.

Banking in CEE Countries From the Perspective of the Evolving European Banking System

2026-04-02T19:29:08+00:00

Cross-border banking has become a defining feature of the economic transformation and development of Central, Eastern, and Southeastern Europe (CESEE). Using a comparative case-study design across four host countries (Czechia, Hungary, Croatia and Albania) and two home countries (Austria and Italy), this study examines how power relations between European authorities, home and host countries, and the national interest shaped adjustment within the evolving European banking system, especially through the European Bank Coordination (Vienna) Initiative. This public-private platform emerged during the global financial crisis. The findings are based on various documents that reveal that the Czech National Bank relied primarily on domestic macroprudential instruments and bilateral coordination with parent banks. Hungary initially used Initiative-based stabilization but subsequently adopted nationalist banking policies.In contrast, Croatia's active participation in the Initiative strengthened coordination between home and host supervisors in the Western Balkans. Albania's experience highlights the Initiative's stabilising role in regulatory dialogue and in supporting domestic reforms. From the home-country perspective, Austria played a central role in launching the Vienna Initiative, ensuring the maintenance of cross-border exposures and mitigating systemic risk. Italy represents a hybrid model, where regional engagement remains important but constrained by domestic intermediation and sovereign exposure. The findings also indicate that governors' leadership styles strongly shape national responses to the evolving EU financial governance.

A korrupció hatása a pénzügyi fejlettségre és a modern pénzügyi szolgáltatások elérhetőségére a szubszaharai Afrika országaiban

2026-04-01T08:26:57+00:00

Hungarian

A szerzők a korrupció fenntarthatóságra gyakorolt hatását vizsgálják Afrika országaiban. A kutatás nyilvános adatbázisokon alapul. Egyrészt az Afrikai Fejlesztési Bank rendszeresen elvégzett Country Policy and Institutional Assessment kompozitindexén, amelynek a közszféra korrupciós helyzetét leíró mutatóját használják a szerzők. A másik forrás a Világbank Global Findex Report nyilvános adatbázisa, amely a pénzügyi szolgáltatások fejlettségét és elérhetőségét vizsgálja átlagosan háromévente. A korrupció és a pénzügyi fejlettség kapcsolatát a szerzők ordinális multinomiális logisztikus regresszós modellel vizsgálták. A szerzőknek a modell segítségével sikerült igazolniuk, hogy a szubszaharai Afrika országaiban összefüggés mutatható ki a modern pénzügyi szolgáltatások elérhetősége és a közszféra korrupciós szintjének alakulása között. Kimutatták továbbá, hogy a bruttó nemzeti jövedelem növekedésével ezekben az országokban a közszférában észlelhető korrupció is fokozódik. A tanulmány felhívja a figyelmet a korszerű pénzügyi szolgáltatások ismeretének és használatának fontosságára a korrupció elleni harcban. A tanulmány rámutat a pénzügyi szolgáltatások digitalizálásának fontosságára a korrupció elleni küzdelemben, és arra a következtetésre jut, hogy a GNI növekedése kedvezőtlenül befolyásolhatja a korrupció érzékelt szintjét.

English

The authors examine the impact of corruption on sustainability in African countries. The research is based on public databases. On the one hand, the authors use the composite index of the African Development Bank's Country Policy and Institutional Assessment, which describes the corruption situation in the public sector. The other source is the public database of the World Bank's Global Findex Report, which reports on the development and availability of financial services every three years on average. The authors examined the relationship between corruption and financial development using an ordinal multinomial logistic regression model. With the help of the model, the authors were able to prove that in the countries of Sub-Saharan Africa there is a correlation between the availability of modern financial services and the level of corruption in the public sector. It was also shown that as the gross national income increases, the corruption in the public sector in these countries also increases. The study draws attention to the importance of knowing and using modern financial services in the fight against corruption.

Public Debt Management and Independent Fiscal Institutions in Sub-Saharan Africa: A Structured Literature Review

2026-04-01T08:26:55+00:00

This study conducts a structured literature review examining the role of fiscal institutions in promoting fiscal discipline, managing public debt, and supporting economic stability in Sub-Saharan Africa. By synthesising theoretical and empirical studies from 2000 to 2024, the review reconciles divergent findings on fiscal rules and independent fiscal institutions (IFIs). Evidence reveals that well-designed fiscal institutions and clearly defined fiscal rules improve fiscal performance, reduce deficits, and enhance debt sustainability. IFIs strengthen accountability, transparency, and policy credibility through credible oversight and fiscal analysis. However, their effectiveness in SSA is often undermined by limited autonomy, technical capacity, political interference and enforcement challenges. The study concludes that enhancing institutional independence, analytical capacity, and integration with fiscal rules is essential for sustainable debt management and macroeconomic resilience. Strengthened fiscal governance and transparency provide a pathway to credible fiscal policy and inclusive economic growth across the region.